Plébánia és a templom története
A plébánia rövid története (Dr. Gárdonyi Máté Tollából) Siófok-Kiliti katolikus templomának és plébániájának védőszentje egyúttal a városrész  névadója is. A Kilit név a latin Cletus vagy Anaclet középkori magyar változata, Szent Kilit pápa  pedig a hagyomány szerint Szent Péter második utóda volt a római püspöki székben az I. század vége felé, 76-88 között. Athéni születésű lehetett, és az első római keresztények közé  tartozhatott. Domitianus császár keresztényüldözése idején szenvedett vértanúságot, testét Szent Péter sírja mellett temették el, vagyis az ő sírja is a mai Szent Péter Bazilika alatt lehet. Ünnepe a római naptárban április 26., ezért templomunk búcsúnapját április utolsó vasárnapján tartjuk.  Magyarországon egyedül a kiliti templom őrzi Szent Kilit pápa emlékét, a főoltárkép is az ő  megdicsőülését ábrázolja. Településünk nevének első okleveles említése Cleti alakban 1229-ből  való.  Az 1333-ban készült pápai tizedjegyzék a plébániák közé sorolja, s ebből a forrásból  tudjuk,  hogy akkoriban plébánosát Tamásnak hívták. A török hódoltság alatt a falu sokat  szenvedett,  bár nem néptelenedett el. A lakosság - nem tudjuk mikor - református hitre tért át, így a templom is  református lett. Ez a középkori templom, amelyet ekkoriban helyre kellett állítani, a  mai katolikus templomtól délkeletre,  a plébánia telkén állhatott. A veszprémi káptalan 1673 táján szervezte újjá a kiliti plébániát elsőként a somogyi  területen, a templomot pedig ismét a katolikusok kezére juttatta. Innen gondozták a környék  katolikusait, így a siófokiakat is. 1703-ban, a Rákóczi-szabadságharc kezdetén a helybeli reformátusok a kurucok  segítségével kiűzték a faluból a katolikus plébánost, Podszlanszky Sztaniszlausz Jánost, és ismét birtokba vették a templomot. A környék katolikus lelkipásztori ellátását csak a háborúskodás elmúltával tudta  újjászervezni a falu egyházi földesura, a veszprémi káptalan, de 1715-ben a plébániát Siófokon  állították fel, és innen látták el a kiliti híveket is.  1747-ben már katolikus kántortanító működött a  településen, és a hívek egy haranglábat is emeltek.  A káptalan hosszas pereskedés után csak  1763-ban tudta visszaszerezni a katolikusoknak a templomot. Ekkor szervezték újjá a plébániát  is, amely egy ideig ellátta Ádánd, Ságvár és Siójut híveit is. A XVIII. század végén a középkori  templom már igen leromlott állapotban volt, és kicsinek is bizonyult, ezért a káptalan elhatározta,  hogy a régi temető helyén új templomot építtet. A ma is álló, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusú templom 1801-1804 között épült fel,   legnagyobbrészt Katona József kanonok hagyatékából. A plébániaházat is a kegyúr, vagyis a  káptalan emelte 1812-ben. Úgy a templom, mint a plébániaház műemléknek minősül. A  templomkertben álló kálvária az egyik plébános, Papp János költségén épült 1855-ben.  Ugyancsak ekkortájt alakult meg a máig működő rózsafüzér-társulat. Plébániánk XX. századi lelkipásztorai közül kiemelkedik Huchthausen Lajos (1900-1999), aki papi  buzgóságával,tanári bölcsességével és szelíd humorával örökre beírta nevét a Veszprémi  Egyházmegye történetébe. Az újabb időkben a következő változások történtek a kiliti plébánia életében: 1987-ben került sor a földrengés által megrongálódott templom statikai helyreállítására. 1993 óta a plébánia az újonnan felállított Kaposvári Egyházmegyéhez tartozik. 1996-ban kápolnát alakítottak ki a Máltai Szeretetszolgálat vezetése alatt álló Idősek Otthonában. 2001-ben a templombelső, 2002-ben a templomkert és a kálvária, 2003-ban a főoltárkép, 2004-ben pedig a templomhomlokzat restaurálása történt meg. Ugyancsak 2004-ben került elhelyezésre a templomkertben Varga Imre “Mária mennybe fogadása” című szobra. Kiliti plébánosai Podszlanszky Sztaniszlausz János (1694-1703) Fejér János (1764-1768) Ágoston László (1768-1787) Beke Antal (1787-1797) Gerencsér István (1797-1803) Bolla György (1803-1816) Papp János (1816-1861) Szabó György (1861-1885) Börzsönyi Antal (1885-1903, sírja a kiliti temetőben) Horváth Pál (1904-1935, sírja a kiliti temetőben) Huchthausen Lajos (1935- 1972, sírja a kiliti temetőben) Heves Lajos Miklós (1972-1993, sírja a kiliti temetőben) Szi-Márton János (1993-1995 adminisztrátor, 1995-1996 plébános) Wirth János (1996-1997, siófoki plébános, Kilitit oldallagosan látta el) Bartos Ágoston Imre (1997-2000, nagyberényi plébános, Kilitit oldallagosan látta el) Dr. Gárdonyi Máté (2000-) Az egyházközség tisztségviselői Világi elnök: Köő Lajos Templomatya: Somogyi József Kántor: Nagyné Bilak Karolina Sekrestyés: Ropolyiné Nyers Irén Hitoktató: Hunyadi László Könyvelő: Hoffmann Józsefné Képviselők: Bálint Béláné, Buzsáki György, Gerbovics Ferenc, Haris Tibor, Kónya Károly, Márvány György, Németh-Eke István, Ódor István, Peresa Jenő, Ükös Gyula  
A plébániatemplom bemutatása
Szent Kilit Katolikus Plébánia www.szentkilit.hu
Szent Kilit Katolikus Plébánia - 8600 Siófok-Kiliti, Asztalos u. 4. Tel.: 84/322-977, www.szentkilit.hu
Kezdőlap Hírek, aktualitások Közelmúlt eseményei Galéria Hitoktatás Egyházi szolgálat Plébániánk története Elérhetőségek, kapcsolat Fórum